Hazánkban már régóta nagyon magas a készpénzállomány és a készpénzhasználat aránya. Az MNB 2018-as fizetési rendszer jelentése szerint annak ellenére, hogy az elmúlt években az elektronikus fizetések dinamikus fejlődése tapasztalható, a pénzforgalom 80-85 százaléka még ma is készpénzben bonyolódik. A bankkártya használat aránya hazánkban még mindig csak 10-15 százalék közé tehető.
Belgiumban, Hollandiában és Svédországban az elmúlt években erőteljesen növekedett a bankkártyás vásárlások száma. Amennyiben azt feltételezzük, hogy Magyarország eléri a skandináv államok jelenlegi szintjének felét, és a bankkártyás vásárlások száma 1 milliárd darabra nő (azaz 38 százalékra emelkedik), úgy évente 11,35 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a fizetések lebonyolításának költségét.
A felmérésekben rendszeresen közölnek becsléseket a szürkegazdaság méretéről is, és ennek a megtakarításokra gyakorolt következményeiről. A Visa bankkártya társaság tanulmánya szerint a szürkegazdaság mértéke Magyarországon közelíti a 22 milliárd eurót, ez az ország GDP-jének mintegy 24 százaléka. A szürkegazdaságban általában olyan fizetési módok terjedtek el, amelyek nehezen követhetőek, tehát ott szívesebben használják a készpénzt. A szürkegazdaság kétharmadát a be nem jelentett munka teszi ki. A másik probléma az adóelkerülés, illetve azok a vállalkozások, melyek jövedelmüknek csak egy részét vallják be. A legérintettebb ágazatok Európa többi részéhez hasonlóan az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozó ipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság.
A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára szerint: a 2015-17-ben elterjedt elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, azaz az ekáer, az online pénztárgépek, valamint az online számlaadat-szolgáltatás is a gazdaság fehérítését szolgálja.
Magyarországon 210 ezer online pénztárgép működik, és 285 ezer vállalkozás regisztrált a NAV online számla rendszerébe. Ezek közül 165 ezer cég már küldött is be adatot, így több, mint tízmillió számlaadat érkezett be az adóhatósághoz az elmúlt két és fél hónapban. A tárca célja az elektronikus ügyintézés minél szélesebb elterjesztése, és ösztönzők beépítésével segítenék, hogy a vállalkozások lássák az elektronikus számlázás előnyeit.
A jelenlegi formában két év múlva talán már nem is lesz szükség a könyvelőkre. A könyvelőket fel kell készíteni arra, hogy segítsék a hazai kkv-kat a digitalizációban. 2019-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium is olyan képzéseket tervez, amelyek segítenek a kis- és középvállalkozásoknak a digitális hátrányok leküzdésében.
A Nézőpont Intézet vezetője elmondta: az elmúlt tíz évben több mint duplájára nőtt a készpénzforgalom, rontva az ország versenyképességét, ezért három témakörben dolgozták ki javaslataikat a készpénzmentes gazdaság megvalósítására. "A hófehér gazdaságért" elnevezésű dokumentumban indítványozzák egyebek mellett, hogy legyen kötelező az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása az online pénztárgépeknél, néhány mintaszektorban legyen kötelező az elektronikus fizetés, valamint szükségesnek látják a POS-terminálok telepítésének folytatását.
/Az uzletresz.hu cikke nyomán/