Magyarország a 48. helyen áll a World Economic Forum frissen publikált versenyképességi rangsorában. A korábbi jelentések után a most objektívebb szempontok alapján felállított rangsorban ezzel 12 helyezést ugrottunk előre – az infrastruktúra, az innovációs képességek és a makrogazdasági stabilitás területén szerepeltünk legjobban.
A Samsung kutatása szerint a munkaidő 60%-át használjuk csak ki produktívan. A postafiók gyakori ellenőrzése és a multitasking a legtöbb esetben a hatékonyságot csökkenti. Napi 32 percet szörfölünk a neten munkaidőben és 1,6 órát használjuk magáncélra a céges telefont – persze akinek nem inge... Mindeközben az európai dolgozók, élen a svájciakkal már a munkahelyre történő ingázás közben is jelentős időt (hetente 1,4 és 1,9 óra között) töltenek munkával.
Az utóbbi évek élelmiszertrendjei között talán a legmegosztóbb a fekete színű ételek és italok megjelenése volt: fagylalt, hamburger, pizza, üdítők is „színesítették” a kínálatot. A fekete szín eléréséhez pl. aktív szenet vagy a tintahal tintáját használják a gyártók, de a NÉBIH szerint az aktív szén a határértéknél nagyobb mennyiségben káros lehet az egészségünkre. Bár a méreganyagokat is megköti, segítve a méregtelenítést, de ugyanakkor a hasznos molekulákat, pl. a vitaminokat és a gyógyszerek hatóanyagait is kiüríti a szervezetből.
A digitalizáció nemcsak a logisztikában, a turizmusban, a kereskedelemben vagy az ingatlaniparban jellemző, de utolérte a mezőgazdaságot is, amivel talán visszacsábíthatók a területre a fiatal munkavállalók is. A drónok pl. az időjárási viszonyok és azok hatásainak feltérképezésében segítik az agrárium szakembereit, míg az Abalobi telefonos alkalmazással már az afrikai halászok is információt szerezhetnek arról, hogy ki, mikor, mennyi halat fogott, és mennyiért tudta értékesíteni. Létezik már őszi sereghernyót megfigyelő és korai figyelmeztető rendszer, és mesterséges intelligenciát használó applikáció is, tehát várhatóan a közeljövőben ehhez hasonlóan mérni tudjuk majd a fertőzöttség szintjét számos kártevő estében. A FAO nemzetközi szervezete aktívan segíti ezeket az innovációkat, melyekkel a szegénységet is szeretnék mérsékelni. Mindeközben Magyarországon meghaladta a 300 milliárd forintot az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezességvállalással biztosított hitelállománya, melynek része az uniós COSME viszontgarancia program is. Az agrárhitel mikro-, kis- és középvállalkozások számára biztosítja a hitelhez jutást, segítve ezzel versenyképességük javítását.
A Duna Plaza adott otthont október 22-étől az Act For Good – Tegyél te is a Földért kampány keretében a CEWE fotókiállításának, mely a környezetszennyezés folyamatát és hatásait mutatja be. A korábban meghirdetett, hulladékból készült ruhák tervezésére szólító verseny első három helyezettjének munkái is kiállításra kerülnek - anyaguk bicikligumi, magnószalag, labda, papír, szemeteszsák, kupakok, alumínium dobozok. Október 26-án pedig a Duna Pláza résztvevő üzletei száműzték a műanyag szatyrokat, és helyettük vászontáskákba csomagolták a megvásárolt termékeket. A hasonló rendezvényekkel a magyar plázák is elindulhatnak azon az úton, aminek következő lépése talán egy londoni divatüzlethez, a Bottletophoz hasonló enteriőr megépítése lehetne – a Regent Streeten álló üzlet teljes belső kialakítását 3D nyomtatóval gyártották: ehhez 60 000 flakonból készült műanyag szálat használtak, a padlót 75 újrahasznosított autógumiból nyomtatták, a mennyezet pedig alumínium üdítős dobozokból készült.
/A Trade Magazin cikkei nyomán/